Az éhségérzet akkor alakul ki, amikor a test energiatartalékai kiürülnek, vagyis amikor hosszabb ideig nem eszünk, vagy fizikai munkát végzünk, és ilyenkor táplálékot, energiát igényel a szervezetünk. A legtöbb ember gyomortájékon érzi az éhséget, de koncentrálási problémák, fejfájás, rosszullét is jelentkezhet.

Az agyban keletkezik

Az agy éhségközpontja a köztiagyban található agyalapi mirigyben van. Ide futnak be a szervezet energiaállapotáról szóló információk. Az éhségközpont szabályozza az éhséget és a jóllakottságot. Ha a köztiagy jelzéseire valaki hosszabb ideig nem figyel, akkor jön a falási roham, amikor az egyén válogatás nélkül bármit megeszik, hogy csillapítsa az éhségét. Ha valaki diétázik vagy sokat nassol, nem éhes. Az éhség azonban növeli az étvágyat, és meghozza a kedvet bizonyos ételekhez akkor is, amikor a gyomor már telítődött.

Az, ahogyan a test evés közben az éhséget és az étvágyat irányítja, bonyolult folyamat. Fontos szempont evés előtt és közben az étel kinézete, illata és íze, minősége és mennyisége. A gyomor és a bél falának érzékelősejtjei információkat küldenek az agyba a telítettség mértékéről és bevitt a tápanyagokról. Ennek hatására az agy csökkenti az éhségérzetet. Miután a tápanyagok felszívódnak a bélből, szétterjednek a testben és a májba kerülnek, az érzékelősejtek reagálnak a bomlástermékekre, ami befolyásolja a telítettségérzést.

Hogy mikor éhezünk meg, az az elfogyasztott táplálék összetételétől függ. A szénhidrátok hamar eltelítenek, a zsírok és a fehérjék hatása tovább tart.

www.naturanet.hu

No related posts.